A mai délután vezető híre volt Farkas Istvánnak, a PSZÁF elnökének lemondása, amelyet a miniszterelnök július 1-jei hatállyal elfogadott. Feleségem a tanú rá, :) hogy már tegnap mondtam neki, pár napon belül bekövetkezik ez a lépés. Tehát nem volt meglepő, még kevésbé mulatságos. Most persze örülnöm kellene. Örülök is meg nem is. Mert aki nyomon követte az elmúlt hetek eseményeit, az tudja, hogy a lemondásnak kevés közvetlen köze van mindahhoz, amit a PSZÁF például az ingatlanalapokkal kapcsolatban elkövetett. A történet a pénzről szól, mint kis hazánkban mindig. A PSZÁF ugyanis vitathatatlanul a leggazdagabb közigazgatási szerv Magyarországon. Ennek alapvető oka, hogy a PSZÁF-ról szóló 2007. évi CXXXV. tv. (Psztv.) "bebetonozta" a PSZÁF bevételeit, amelyek pedig számosak: ilyen bevétel pl. a pénzintézetek, alapkezelők, pénzügyi szolgáltatók által a kezelt vagyon arányában meghatározott felügyeleti díj, a konkrét ügyekben fizetendő igazgatási szolgáltatási díj és a Felügyelet által kiszabott bírságok. A bankok mérlegfőösszegeinek, a befektési alapok által kezelt vagyonnak az ismeretében nem nehéz kiszámítani, hogy csak a felügyeleti díj több milliárd Forintot tesz ki évente. Az említett törvény pedig úgy rendelkezik, hogy ezeket a bevételeket csak a PSZÁF működésére lehet fordítani, azok nem vonhatók el. Új kormányunk pedig a mostani ínséges időszakban szemet vetett ezekre a bevételekre és törvénymódosítás útján szerették volna rátenni a kezüket a nem kis pénzre. A PSZÁF elnöke felháborodottan tiltakozott, elkövetve azt a hibát, hogy még a nyilvánossághoz is fordult ez ügyben, a Felügyelet függetlenségét féltve. A Kormánynak sem kellett több! Legott rájött egyrészt arra, hogy az EU legtöbb országában a pénzügyi felügyeletek a jegybankokba integráltan működnek, másrészt arra, hogy mennyi hibát követett el az - eddig érinthetetlen - PSZÁF. A - nyilván nem véletlenül - kiszivárgott munkaanyagokban hangsúlyosan szerepelnek az ingatlanalapok felfüggesztésével kapcsolatos baklövések, amelyekkel - legalábbis a jelenlegi hangok szerint - sem a PM, sem az MNB nem értett egyet (de ezt jól titkolták). Az index.hu-n megjelent írás (és több másik) emlékeztet arra, hogy éppen a KÖSZ feljelentése alapján került gyanúba a Felügyelet azzal kapcsolatban, hogy az ominózus felfüggesztő határozat talán bizonyos banki körök nyomására születhetett. Hirtelen feltűnt a kormányzatnak, hogy a Felügyelet indokolatlanul elnéző volt a bankokkal szemben mind az ellenőrzések lazaságát, mind a kiszabott bírságok csekély súlyát tekintve. Egyes elemzések nem átallanak olyat állítani, hogy a Felügyelet a bankok javára részrehajló volt. Csak nem!..
A jelenlegi állapot szerint borítékolni lehet azt a nem távoli lépést, amellyel a PSZÁF önálló léte megszűnik, és beolvad a Magyar Nemzeti Bankba. A héten a kormány már elő is állt a Parlamentben ezzel a javaslattal, amely most még leverte az illetékes bizottságban a lécet - nem kellő előkészítettség okán. Mivel az MNB nyeresége - ha van - az állami költségvetést gyarapítja, nem nehéz belátni, hogy a PSZÁF arany életének vége, mivel a befolyt díjak és bírságok az MNB nyereségét és ezáltal a költségvetést fogják gyarapítani.
Hát ezért mondott le Farkas István. Pedig másért kellett volna...
Ha már itt tartunk: az ügy apropóján felütöttem a Psztv-t. A 26. § (2) g) pontja szerint a Felügyelet a befolyó bírságokból egyebek között a bírák, ügyészek speciális pénzpiaci ismeretekre vonatkozó továbbképzését finanszírozhatja. Tetszik érteni: azokét a bírákét, akik aztán a PSZÁF elleni perekben ítélkeznek. No comment..
És a csattanó: A hvg.hu-n most (azaz június 20-án) megjelent sajtóbeszélgetésen a lemondott elnök azt modta, hogy az ingatlanalapokkal kapcsolatban tett intézkedéseire kimondottan büszke, mert ezeket "az alapkezelők lépései visszaigazolták". Világos. Ezek voltak azok a lépések, amelyek a manipulatív leértékelések révén sok tízmilliárd Forintot kiloptak a befektetők zsebéből. Hát erre tényleg büszke lehet Farkas úr. Félve kérdezem meg ezek után: a sok tízezer befektető lépései mit igazoltak vissza? Azokkal miért nem dicsekszik a volt elnök? Azt hiszem, ennél világosabban már nem lehetett volna megfogalmazni azt, amit eddig is tudtunk: hogy a Felügyelet a befektetők helyett és velük szemben a bankok, alapkezelők és hasonlók érdekeit védi.